33.

Csak megszületett a kicsike. Szó szerint kicsike :D de szerintem bírni fogjátok ^^ 

kicsit belassultam a héten, de megpróbálom a következőt gyorsan szállítani ;)

Namármost muszáj leírnom egy párbeszédet ,

ami köztem és Thalia közt zajlott le egy órája kb.

 az egész bazi nagyon LOL XD 

Szóval felhívtam ami így nézett ki:

B: Szevasz Mit csinálsz?

T: Írok.

B: jah én is, vagyis majd fogok.

T: jah de én köhömöt írok.

B: jah én is. 

T: jah de én kádasat. 

B. Én is geciii XD 

* nagy vihogás*

T: jó de nem zuhanyzósat?!

B: Nem! Kádasat!

T: Bazz!

*még nagyobb vihogás* 

T: van is hozzá egy jómanipom.

B: nekem is! Ilyen EdBellás inkább. 

T: nekem is!

XDXDXDXD*röhögés*

B: de nekem kettő van.

T: nekem is. XD

B: az egyik amikor Bella a kád szélén ül, a másik mikor már benne.

T: Bazdmeg nekem is x)

*ez után 5 perc vihogás jött, aztán megnyugodtunk*

Szóval senki nem másolt senkiről, csak qrva nagy véletlen :D:D

de azért remélem Thay pont a másik képet rakja ki xD

na pussz

B.

-                Már azt hittem nem is jössz – suttogta majd érzékien az ajkába harapott. Hirtelen ötlettől vezérelve átkarolva Őt a meleg vízzel teli kádba löktem magunkat. Kristen sikoltozva adta tudtomra nem tetszését, vagy tetszését, ezt nem tudtam eldönteni.  Valószínű az előbbi, mert mikor újra rám nézett, szemei már mosolyogtak. Aztán fogta magát és szépen belegurította a habfürdős üveg felét forró vizünkbe, és ha ez nem lenne még elég, a levegőszabályozó állításától a víz vadul buborékolni kezdett körülöttünk. Vigyorogva estünk ismét egymás ajkainak, mint akik nem soha be nem telhetnek a másikkal. Egy hónappal ezelőtt még elképzelni sem mertem volna ehhez hasonló őrültségeket, akkor még csak magamban álmodoztam Kristenről. Most viszont itt ficánkolt a karjaimban, éhesen várva érintéseimet. De előbb még, meg kellett szabadulnom egy igazán bosszantó tényezőtől, a vizes nadrágtól. Ő persze készségesen segített leráncigálni rólam, hogy aztán - a rajtam maradó boxer alatt – feszülő vágyamra telepedhessen. Élvezettel dörgölte magát hozzám, a kis boszorkány. Mintha nem tudná miféle hatásokat is váltanak ki belőlem az ilyen cselekedetei. De az nevet aki utoljára nevet. Még vagy fél percig hagytam, hogy a vér, robbanásra készen pulzáljon bennem Kris apró csípőmozdulatainak hála. Aztán eltoltam magamtól. Egészen a kád széléig vezettem testét, a hab szinte már a fejünket is belepte. Könnyedén feltornásztam a kád pereméig, ahol egy mozdulattal téptem le róla vizes tangáját, és végre széttárt lábai közé hatoltam… ajkaimmal. Tudtam, hogy türelmesnek kellett lennem, csodás izét kóstolva nem is volt olyan nehéz. Főleg mikor a fürdőszoba falai közt felharsant érzelmekkel teli nyögéseinek és sikolyainak keveréke. Csókokkal hintettem be a belső combjait, az alhasát, puha lágyságát, de gondosan kihagytam azt a pontot, aminek ízlelése hamar véget vetne épp elkezdett kis akciómnak. Ujjaimat is bevetettem - készülve a jövő heti kis tervemre - rögtön kettőt próbáltam eltüntetni benne, ami félig sikerült is. Felnéztem rá, de arcán csak az elragadtatottság tükröződött.  Szemeit behunyta, alsó ajkát teljesen beharapva nyöszörgött, miközben két kezével maga mellett próbálta tartani testét.

Szemeimmel csak Őt figyeltem, várva a pillanatot mikor az élvezet átsöpör rajta, és tekintetét elborítja a kéj.  Váratlanul lenézett rám, fáradtan és könyörgően, lábait nagyobb terpeszbe rakva kitámasztotta magát, hogy kezeivel hajamba túrva húzzon magához közelebb.

-                Kérlek… – nyögdécselte halkan, és én megadtam neki minden, amit csak kért. Ujjaim, ritmusosan mozogtak benne, elhaló sikolyokat kicsikarva ajkai közül. Fogaim rátaláltak apró pontjára, hogy aztán nyelvemmel közösen izgassák egészen a pár másodperc múlva bekövetkező orgazmusig. Elnézve Kristen arcát, nem csak mérhetetlen elégedettséget éreztem, hanem csodálatot is. Nem bírtam levenni róla a szemem mialatt visszaeresztettem a vízbe, hogy kifáradt testét magamhoz vonjam. Még mindig remegett, ami kb. nekem felért egy ego kifényezéssel. Isten vagy Rob! Vagyis …. legalább nyalni tudsz. Na de ne legyünk ennyire vulgárisak, egyszerűen csak jó a technikám… lényeg a lényeg! Megcsináltam! Önelégült mosolyommal nem tudtam mit kezdeni és ezt Ő is észrevette.

-                Huh de elégedett valaki – lihegte a nyakamba gyengén, mire még közelebb húztam magamhoz.

-                Csodálod? Imádom mikor tőlem mész el. – suttogtam a fülébe, amiért cserébe egy halk nyögést kaptam. Lábait átvetette rajtam, így megint ott voltunk ahol induláskor.  Tudtam, hogy megint beindult, de paráztam is nehogy a nagy hévben leteperjem. Volt rá az esély, főleg hogy most már semmivel sem fedett vágyát dörgölte hozzám. Mit gondol Ő rólam? Mennyi önuralmam van? Egyre csak mozgatta a csípőjét, én meg szinte hozzá sem érve, feküdtem alatta.

-                Hagyd abba, mielőtt rossz vége lesz! – köhögtem ki rekedten. Úgy látszik nem látta, vagy nem akarta látni rajtam, hogy minden egyes szavamat komolyan is gondolom. Mindenesetre tovább folytatta az őrületbe kergetésem.  – Kristen! – szóltam rá valamivel keményebb hangon, de ez sem hatott. Sőt! Kezét bebújtatva a boxerem alá, szabadított ki a fájóan kényelmetlenné vált ruhadarabból. Boldogan sóhajtott fel, ahogy én is mikor megérintett. Persze nem állt meg ennyinél, feljebb fészkelve magát rajtam elérje, hogy testünk már semmiféle takarás nélkül simuljon össze a lehető legtöbb módón. Forrósága ott lüktetett közvetlen a bőrömhöz érve, és a feszítés egyre csak nőtt. Nem bírtam magammal, de hülyeséget nem akartam tenni, így csak ujjaimat fúrtam belé türelmetlenül. Meglepődött, de nem tolt el magától, helyette Ő is mozgatni kezdte karcsú kezében a nemesebbik szervemet. Próbáltam felvenni a ritmusát, ami egy idő után sikerült is. Ajkai csókokkal halmoztak el, melyeket viszonoztam is, amíg futotta a levegőmből.  Kristen olyan volt mit egy kis vadmacska, ösztönösen mozdult a kezemmel, érezte a gyönyört, és félénken meg is mutatta nekem mit és hogyan szeretné, hogy csináljam tovább.  Imádtam ezt az új Kristent, egyszerre volt vad és szexi, mint egy profi örömlány, és mégis, ártatlan, szűzies, és főként: félénk.

Villámcsapásként ért saját élvezetem, remegtem akár a kocsonya, de ujjaim mozgása csak egy pillanatra akadt meg.  Az Ő öröme lebegett elbódult agyamban. Folytattam kezem mozgását, egészen addig míg Kris arcán újra fel nem csillant a mámoros kéj, aminek minden pillanatát éhesen faltam szemeimmel. Szívem – az előzőek hatására – még mindig kiszakadni készült, ajkaim a nyakát kutatták, kecses alakja úgy vonaglott felettem, hogy lefogni is alig bírtam. Élvezettel teli sikolyai betöltötték a fürdőszobát, majd kicsivel később összeolvadtak az én vad zihálásommal. Teljes volt a kábultságom, mintha valaki ragasztót kent volna az idegpályáimra, nem tudtam gondolkodni, csak nagyon lassan tértek vissza az érzékek. Először is puha bőrének érzése, ahogy szorosan hozzám tapad, majd vizes hajának érintése az arcomon, végül halk, szabálytalan lélegzetei a fülem mellől. Sosem volt részem még ekkora eufóriában, pedig nem egy csajjal voltam már. Ráadásul Kristennel nem is „rendesen” csináltuk… és… te jó isten mi lesz velem hét végén…

Kristen

Lassan tértem csak magamhoz, mintha álomból ébredtem volna. De még mindig ott voltak ölelő karjai a derekam, és hátam körül szóval ez még jobb volt. Van az-az érzés, mikor csodás dolgokat teszel meg álmodban, de mikor reggel felkelsz, szomorúan veszed észre hogy csak egy múló tünemény volt az egész. Viszont az én esetemben még jobb volt mikor „felébredtem” hiszen élhettem tovább az álmomat…
Mosolyogva sóhajtottam elégedettségemben. Felnézni rá nem mertem, féltem hogy elpirulnék…tudom hülyeség ezek után szégyenlősnek lenni, de visszagondolva az előbbi cselekedeteimre szinte izzik a fejem.

-                Tökéletes. – lehelte Rob a hajamba.

-                Micsoda?

-                Te… meg ez az egész. Legszívesebben itt feküdnék veled egész nap. Vagy folytatnám, amit az előbb hagytunk abba. – kuncogott vidáman, én meg szinte a mellkasába építettem magam annyira bújtam. – Mi az? Talán te nem szeretnéd? – kérdezte, de a hangjából rájöhettem, meg sem fordul a fejében a nemleges válasz. Ami azt illeti nekem sem. De azért csak lapítottam tovább. – Héj Kris? Mi a baj? – kezével az állam alá nyúlt, ezzel kényszerített, hogy ránézzek.

-                Semmi… - feleltem rákvörösen. – csak kell egy kis levegő. – felemelkedtem volna a kádból, ha hagyja, de persze nem hagyta.

-                Hová akarsz menni?

-                Felöltözöm. – foglaltam össze tömören. – Mielőtt még Xavi hazajön.

-                Segítek. – ajánlotta rögtön, szemei majdhogynem perzseltek, ahogy végignézett vizes testemen, szerencsére csak a felsőtestem látszott ki a vízből. – Bár abban nem lenne sok köszönet, főleg ha megint olyan leszel, mint…

-                Nem zárhatnánk le a témát? – hadartam kétségbeesetten. Nem szoktam én ilyen vad lenni, esküszöm, lassan olyan leszek, mint egy profi kurva, és ez elszomorít.

-                Kris… nem értem mi bajod… olyan jó volt még pár perce, ráadásul olyan jól csináltad, amit… szóval, amit csináltál. Most komolyan zavarban vagy? Vagy mi? – na ezzel szépen beletrafált.  Tényleg rosszul éreztem magam, de végül is, neki tetszett… akkor meg mivan? Ismét nem válaszoltam, csak szótlanul hozzábújtam, ezzel beismerve hibámat.

-                Jaj, ez miatt nem kell… eddig is csináltuk… csak most egy kicsit bevadultál. És akkor mivan? Én azt a Kristent is imádtam, sőt! Ez miatt nem kell szégyenkezni, ez ösztönös. – kezei megnyugtató táncot jártak hátamon, borzongást kiváltva belőlem.

-                Lassan kezdek ösztönös lotyóvá válni.

-                Oh ugyan… hiszen még nem is csináltuk….igazán. Ráadásul én vagyok az aki kísérti az erényedet. Én vagyok a bűnös, aki ezt kiváltja belőled. Te semmiről sem tehetsz! Minden az én hibám. – éreztem hogy ez a tény hatalmas elégedettséggel tölti el.

-                Akarod, hogy megtapsoljalak?

-                Csak azt mondom hogy ne légy zavarban előttem, bármit csinálsz is velem, élvezni fogom. Hidd el. Egyébként most már úgyis mindegy. – suttogta a nyakamba.

-                Ezt hogy érted?

Hááát… úgy hogy lassan jobban ismerem a tested, mint te magad. – lassan megfordított magán, így hátam feszült már a mellkasának, ezáltal melleim szabad prédává váltak.  – Tudom, mi indít be. – lehelte a fülem mögé rekedten. Naná hogy tudja! Ettől már most megőrülök a francba is!  - Tudom, Hogy érintselek… -  kezeit a mellemre simította, amitől a gyomrom egyetlen csomóba ugrott. – És Hol… - egyik keze a víz alá merészkedett, hogy aztán becsúszhasson egyenest a lábaim közé.  Már a legkevésbé sem érdekelt, hogy esetleg zavarban kéne lennem. Szemérmetlenül nyögtem fel minden érintésétől, és ugyanott folytattuk ahol az előbb abbahagytuk.