2.

Tádáám, itt az új rész. Azért ilyen hamar, mert úgy láttam eléggé bejött az első rész. :D Köszönöm a komokat,igazán aranyosak vagytok, és jól esik :]

Fanninak: Drágám az It magyarul Az.. ;) válaszoltam a kérdésedre xP

B.

- A - A sugarak végigcsorogtak a bőrén és eláztatták a haját. Önfeledten bámultam egészen addig míg tekintetünk találkozott. Akkor aztán látványosan elkezdtem lehúzni a cuccaim. Mikor végeztem besomfordáltam mellé, és próbáltam úgy tenni mintha ez természetes lenne, egy idő után nem is esett nehezemre. Párszor – persze elég diszkréten hogy ne vegye észre - elengedtem egy fürkésző pillantást felé. Mi tagadást a testvérem irtó jó pasi volt!

A csajok főként ezért bomlottak érte a suliban. Tökéletes test, kiváló csontozat, hibátlan bőr. Az tuti hogy a szüleim nagyon benézték az árvaházban! Választhattak volna egy olyan gyereket aki kb. velem van egy szinten szépség terén… vagyis teljesen átlagos.

De neeem, ők hoztak egy ilyet, egy félistent, akit még csak meg sem közelítek. Ez szívás…

- Akkor hajrá! – fordultam felé hirtelen, kezébe nyomva a szivacsomat – várom azt a masszázst. – vigyorogtam felsőbbrendűen, örültem hogy nálam az irányítás. De amint Rob felnézett rám, arcomra fagyott a mosoly, és igazán nagyon megörültem a hosszú hajnak ami jótékonyan lapult bőrömre. Eltakart egészen a hasamig. De, Rob fürkésző pillantásától még így is elöntött a pír.

- Na mire vársz?! – nyögtem ki, zavaromat leplezve.

- Jó, akkor fordulj meg - Úgy tettem ahogy mondta, így már a fallal szemeztem. Idegesen konstatáltam, hogy a hajam nem a bokámig ér. Annyira nem volt hosszú hogy a fenekemet is takarja. Francba!

- Ne legyél már ilyen merev – szólt rám Rob, de én csak azért sem tudtam lazítani. Kezei a nyakamra csúsztak, próbálva kimasszírozni a csomókat. Ujjai lejjebb kalandoztak, a gerincem vonalán miközben a kabint elárasztotta a szamóca illat. Beleborzongtam ahogy végigsimított a lapockámon. A karomra néztem, ahol árulkodóan libabőrős voltam.

- Látod, így már sokkal jobb. Lazulj el – suttogta a fülembe rekedt hangon. Fejemet az üvegfalnak döntöttem, próbáltam kizárni mindent az elmémből, csak az érintésekre,illatokra,érzésekre koncentrálni. Elégedett sóhaj hagyta el számat, ahogy izmaim még inkább ellazultak. Rob lágyan újra végighúzta kezét a gerincvonalamon, majd elkalandozott a derekamon. Puha kezei émelyítő lassúsággal csúsztak fel az oldalamon. Teljesen eltöltött az érzés. Mint mikor a parton fekszel, és a nap simogatja a bőröd , vagy mikor a lágy szellő borzol végig. Ugyan próbáltam nem foglalkozni gyomrom remegésével, mégsem bírtam teljesen elnyomni azt a különös bizsergést ami a hatalmába kerített. Rob minden mozdulatából áradt a gondoskodás, a finomság. Ujjai a bőrömön táncoltak egyre nagyobb köröket írtak le. Aztán egyszerre minden megváltozott, kezeit már nem a hátamon éreztem. Felnyögtem az ismeretlen kényeztető érintéstől melyet a mellemen lévő bársonyos tenyér okozott. Finoman újra megszorított, mire újfent halk kéjes sikoly hagyta el számat. Megrémültem a hullámként rámtörő érzékiségtől. Mi történik itt?... Ezt..Mi..nem csinálhatjuk. Nem! Ismét megrázkódtam az apró nyomástól, lábaim kocsonyaként remegtek. Ezt nem szabad! Miért csinálja ezt?

- Mit..Mit csinálsz?- lihegtem elfulló hangon, még kerestem az erőt a lábaimba,hogy végre elfuthassak.

- Én? – hangja incselkedően csengett, egyenest a fülem mellől – Semmit.. – suttogta mézédesen miközben kezei tovább dédelgettek, amitől persze újabb és újabb nyögések szakadtak fel belőlem. Érintése égette a bőrömet, többet akartam, de tudtam hogy amit kívánok az tilos. Pokoli bűn volt , minden pillanat, és én még is ,úgy vágytam az új élményre mint még soha semmire. Le kell állnom! Meg kell állítanom! Agyam egy másodpercre helyesen akart cselekedni, de a következőben már újra elmerült feltörő vágyaim hullámaiban.
Ez képtelenség – tehetetlen gyötrődésemben hátravetettem a fejem, ami így Rob állához ért. Megkövülve álltam ott, miközben egyik keze hasam felé araszolt. Tudtam mire készül, mégsem bírtam megmozdulni. Egyik felem kínlódva akart még az édes érzésből,míg a másik túlharsogva mindent üvöltötte: Ne engedd! Nem szabad! Kétségbeesetten próbáltam kiszabadítani magam a csodás érintések bűvköréből, de annyi év után , az ébredező érzékiség erősebb volt nálam.

- Ezt nem.. nem lehet! Ne csináld! - keze minduntalan egyre lejjebb csúszott, míg nem elért a hasamig, de persze nem érte be ennyivel, úgy csapot le rám akár az éhes vad a zsákmányára. Már nem tétovázott, tudta mit akart. Sajnos én még nem döntöttem el, illetve eldöntöttem csak a testem nem engedelmeskedett. Rob selymes cirógatásaitól az alhasamon teljesen bepörögtem, attól féltem felrobbanok, a hasamnál érzett vágy szinte belülről emésztett. Annyira új volt, annyira csodás, fojtogatón gyönyörű. Miközben egyik keze a mellemet kényeztette, lábaival finoman szétfeszítette a térdeim, így most kis terpesz állásban dőltem a falnak. A hátamon éreztem Rob mellkasát ahogy mögém lép, és kezével ellentmondást nem tűrően becsúszik a lábaim közé. Felsikoltottam a rámtörő fantasztikusan új érzésektől, testem reszketett az újonnan felfedezett kéj hullámaitól, de Rob könyörtelenül folytatta.

- Kérlek! – nyögtem ki elkeseredetten. – Hagyd abba! - kezeim gyöngén csúsztak az övéire, próbáltam leállítani, de mintha egy pillangó próbálna ellökni egy sziklát.

- Miért hagyjam abba? – kérdezte halkan, hangjától ismét libabőrős lettem. Édes Ajkai nyakam hajlatában táncoltak. – Nem jó? – finomat megszorította a mellemet, mire ajkaimról árulkodó nyögés szállt fel. – Úgy látom élvezed.. – éreztem hogy mosoly. Még egy pillanat és elvesztem a harcot , saját mocskos vágyakat tápláló akaratom ellen.

- Ezt nem lehet.. nem lehet – ismételgettem határozottan. – A testvérem vagy! – mondtam végül. A testvérem…testvér..testvér.. Az isten szerelmére! Minden erőmet összeszedve kitéptem magam kezei közül, engedett, nem volt durva. Elléptem mellőle, hátra sem nézve kiléptem a kabinból, majd befutottam a szobámba. Bassza meg! Mi a jó fenét képzeltem? Majdnem…majdnem.. csak majdnem nyugi!..

Az ajtónak dőlve ültem le a földre, a vágy még mindig forrón lüktetett bennem. A vágy amit ő keltett bennem, a vágy amitől most inkább a szégyen kerülgetett. Nem hiszem el.. mit csináltunk? Miért? Miért csináltuk? Miért kezdte el?

Nem értettem semmit, életemben nem voltam még ennyire összezavarodva. Kétségbeesetten kutattam agyamban valami értelmes magyarázat után, ami Rob viselkedését ésszerűvé tehetné számomra. De nem jutottam semmire.
Saját érzéseim kusza hálóját pedig még nehezebben bontogattam, egyszerűen képtelen voltam elfogadni hogy ami a fürdőben történt az tényleg valóság. Nem lehetett az!
Sajnos, a bőrömet égető forróság, érintéseinek bizsergető emléke örökre bevéste magát tudatomba. Fogalmam sem volt mit tehetnék ezután, de arra rájöttem hogy nem maradhatok örökre a szobámban. Bár egy kis ideig még magam lehetek. Így hát feltápászkodtam a földről, felöltöztem majd a cigim után nyúltam. Remegő kézzel gyújtottam rá miközben bekapcsoltam a gépemet. Az első dolog amit a monitoron megjelent egy új email volt. Sejtettem hogy Nikkitől :

Na bevált a módszer? Jobban érzed már magad? Ellazultál? – keserűen felkacagtam a szavain, hát igen lazább már nem is lehetnék.. tovább olvastam az emailt. –Még valami! Holnap Robbal jösz suliba? Mert akkor felvehetnétek engem is! Ezer köszi, millió csók. N

Ezen elgondolkoztam egy kicsit, mi a frász lesz most hogy ez a dolog…történt? Hogy viszonyuljak hozzá egyáltalán? Akaratom ellenére újra bevillantak a fürdőszobában történtek,és éreztem ahogy a lábaim közti bizsergés új életre kel.
Idegesen fújtatva kezdtem pötyögni, ezzel is lefoglalva magamat.
„ Majd holnap elmondok mindent. Saját kocsival megyek, nem Robbal! Reggel csörgök. puszi. K. „

Elküldtem a mailt, elnyomtam a cigimet. Körbenéztem a szobámban lehetséges időelterelő módszerek után kutatva. Az ágyam mellett még mindig ott hevert a Twilight egyik szétolvasott kötete. Mivel azt a könyvet sosem untam meg, már éreztem is a kellemes kis izgalmat az olvasási vágy után. Fogtam a cigimet és a könyvel együtt kifeküdtem a lemenő nap fényében fürdő tetőre.